A napokban nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, mely jelentős változással lehet – amennyiben elfogadásra kerül – a szociális szövetkezetek életére. Jelentősen szigorodnának  a tagi munkavégzés szabályai, valamint ebben a tekintetben a szociális szövetkezetek ellenőrzésére a munkaügyi felügyelőségek jogosultak lennének.

A részletek a törvényjavaslat  szövegéből és az alább csatolt indokolásból világosan kiderülnek (az általam fontosnak ítélt részek kiemelésre kerültek):

  1. “A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

30.§

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, az Sztv. 18. § (2a)-(4) bekezdésében foglaltak tekintetében, a szociális szövetkezetre.”

  1. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

34.§

(1) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. alcímének címe helyébe a követekező alcím cím lép:

„Szociális szövetkezet”

(2) Az Sztv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.”

  1. §

Az Sztv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.”

  1. §

(1) Az Sztv.18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhet munkát.”

(2) Az Sztv.18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn

  1. a) akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy
  2. b) aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.”

37.§

Az Sztv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel.”

  1. §

Az Sztv. a következő 108/B. §-sal egészül ki:

„108/B. § (1) Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi …törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését megelőző napon a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet a Módtv1. hatálybalépésétől szociális szövetkezetként folytatja tevékenységét.

(2) A Módtv1. hatálybalépését megelőző napon a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet és a tagja között, ebben az időpontban fennálló, munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszony Módtv1. hatálybalépése napján megszűnik. Ha a foglalkoztatási szövetkezet és a kölcsönbevevő megállapodása alapján a tag munkavégzése a kölcsönbevevőnél, ezen időpontnál későbbi időpontban fejeződik be, a munkaviszony megszűnésének napja a munkaerő-kölcsönzés alapján történő munkavégzés utolsó napja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szövetkezet, továbbá a Módtv1. hatályalépésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezéseinek a Módtv1. hatálybalépését követő 180 napon belül köteles megfelelni, és az ahhoz szükséges alapszabály-módosítást elvégezni.”

Indokolás

A 30-33. §-okhoz

A javaslat módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt. A módosítás kiterjeszti az ellenőrzési törvény hatályát a szociális szövetkezet tagjának a tagi munkavégzésére vonatkozó szabályok betartására. A hatály kiterjesztésére a visszaélések elkerülése, valamint a feketemunka visszaszorítása érdekében van szükség.

A javaslat pontosítja továbbá a foglalkoztató külföldieket érintő, illetve külföldre irányuló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti szankciórendszert. A hatályos szabályozás eltérő szankciót rendel az adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztó belföldi foglalkoztató (munkaügyi bírság), valamint az azt elmulasztó külföldi munkáltató (közigazgatási bírság) között. A módosuló szabályozás alapján mindkét esetben – tételes összegű – közigazgatási bírságot kell alkalmazni.

A javaslat módosítja a honvédelemért felelős miniszter felhatalmazását a bekövetkezett szervezeti átalakulásokra tekintettel, melynek megfelelően a munkaügyi hatósági feladatrendszer teljeskörű megszervezéséhez szükséges feltételek biztosítására kap felhatalmazást.

A 34-39. §-okhoz

A szociális szövetkezetek esetében nem ritka ellenőrzési tapasztalat, hogy a törvényben meghatározott céltól eltérő olyan tevékenységet folytatnak (vendéglátóipar, call-center, ügyfélszolgálat működtetése, építőipar stb.), melyek többsége ellátható hagyományos munkaviszony (esetleg munkaerő-kölcsönzés) keretében is. Ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy a szociális szövetkezeti foglalkoztatási formát csak a kedvezőbb jogszabályi környezet miatt veszik igénybe. Ennek következtében indokolt a tevékenységi körnek a törvényi célnak megfelelő korlátozása. [Sztv. 14. §]

A szociális szövetkezetek működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok indokolttá tesznek olyan szervezeti változtatásokat, amelyek a belső ellenőrzés feltételeit is megteremtik. A visszaélések megelőzését szolgálja az a módosítás, amely előírja, hogy a szociális szövetkezetnek legalább egy helyi önkormányzat (ideértve az önkormányzati társulást is) tagjának kell lennie. [Sztv. 15. § (1)]

A munkaügyi ellenőrzési tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a szociális szövetkezetekre, azon belül is a foglalkoztatási szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozást felhasználják a munkajogi szabályok, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megkerülésére. [Sztv. 18. § (2)]

Úgyszintén a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges szigorítani a szociális szövetkezetben a tagi munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének feltételeit. A különböző jogviszonyokból történő, egymást követő önkényes ki- és belépés megakadályozása érdekében a módosítás szerint ilyen jogviszonyt csak az létesíthet, akit az állami foglalkoztatási szerv legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. [Sztv. 18. § (3)]

Ugyancsak gyakori tapasztalat – elsősorban a szociális szövetkezeteknél –, hogy a szövetkezet a 19. § (1) bekezdés eredeti szövegének sajátos értelmezésével – a (rendszerint feladat ellátási megállapodásnak álcázott) tényleges munkaerő-kölcsönzés munkavégzési napjaira a taggal külön egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést köt. A módosítás ezért kizárná a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonnyal párhuzamos jogviszonyt. [Sztv. 19. §]

A javaslat hatályon kívül helyezi a szövetkezeti törvény foglalkoztatási szövetkezetekre vonatkozó szabályát. A hatályon kívül helyezés oka, hogy a foglalkoztatási szövetkezethez, mint szervezeti formához fűződő gyakorlati tapasztalatok negatívak, nem felelt meg a hozzá fűződő várakozásoknak. A javaslat a szövetkezeti törvényt átmeneti rendelkezésekkel egészíti ki a foglalkoztatási szövetkezet, mint szervezeti forma megszűnésével összefüggésben.

A javaslat a már működő szociális szövetkezetek számára átmeneti rendelkezésekben megfelelő határidőt biztosít a szervezeti átalakulások végrehajtására.

A 40-41. §-okhoz

A foglalkoztatási szövetkezet, mint szervezeti forma megszűnésére figyelemmel a javaslat hatályon kívül helyezi az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben azt a szabályt, amely a törvény szabályainak alkalmazását rendeli el, ha a foglalkoztatási szövetkezet saját tagjait idénymunkára kölcsönzi ki. Ezen túlmenően a javaslat pontosítja a törvénynek azt a szabályát, amely a személyi jövedelemadó bevallás szempontjából figyelembe vehető jövedelmet határozza meg.”

A törvényjavaslat hivatkozott szabályai 2017. január elsejével lépnének hatályba.

Forrás: www.parlament.hu