A Munka törvénykönyve változásai 2015. január 1-től

A Munka törvénykönyve rendszeresen változik, jelen esetben a módosítást a 2014. évi XCIX. törvény teremtette meg, melynek rendelkezései alább olvashatóak, a törvényhez fűzött indokolással. A módosítások közül az egyik leggyakorlatiasabb a keresőképtelenség időtartamának figyelembevétele a szabadság számításánál, korábbi szabályozás ugyanis a 30 napnál hosszabb keresőképtelenséget nem vette figyelembe a szabadság számításánál. További lényeges módoítás, hogy a vezető állású munkavállallót ezentúl felmondási védelem illeti meg pl. a várandósság, szülési szabdság ideje alatt, valamint a minimum 3 gyermeket nevelők esetében a gyermek 5 éves koráig, a munkáltató a munkavállaló ajánlatára köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani

 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

389. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.” 390. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásban] „e) a keresőképtelenség,” (tartama.) 391. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A vezető munkaszerződése) „b) 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,” (foglaltaktól nem térhet el.) 392. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „k) három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel ka) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy kb) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.” 393. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 204. § (1) bekezdésében az „a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács” szöveg lép.

Indokolás

A javaslat javítani kívánja a gyermeket nevelő családok helyzetét. A dolgozó szülők támogatása érdekében a javaslat módosítja az Mt. kötelező részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezését, amelynek megfelelően a három vagy több gyermeket nevelők szülők esetében a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét hosszabbítja meg a korábbi három évről a gyermek 5 éves koráig. A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének meghosszabbítása illeszkedik a Munkahelyvédelmi Akcióterv kibővítéséhez, melynek keretében 2014. január 1-jétől a három- és többgyermekes szülők foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezmény időtartama meghosszabbításra került (3+2 év). A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztése miatt szükséges az Mt. 61. § (3) bekezdésének módosítása és az Mt. 294. § (1) bekezdésének a kiegészítése egy új fogalommal Az Mt. 209. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv még teljesebb átültetése érdekében szükséges. A módosítást követően az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő vezető állású nők számára is biztosított lesz a felmondási védelem. A C-78/11. sz. ügyben hozott ítélet alapján a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétesek az olyan nemzeti rendelkezések, amelyek nem biztosítják a jogot a munkavállalónak arra, hogy a fizetett éves szabadság alatt bekövetkező munkaképtelensége esetén a munkaképtelenség időszakával egybeeső említett éves szabadságban utólag részesüljön. Ennek megfelelően a javaslat módosítja az Mt. 115. § (1) bekezdés e) pontját a 2003/88/EK irányelvének történő még teljesebb megfelelés érdekében. Az Mt. a fizetett szabadsághoz való jog körében a munkavállalót megillető szabadságot a „munkában töltött idő alapján” állapítja meg, a módosítást követően a keresőképtelenség teljes időtartama megalapozza a fizetett szabadsághoz való jogot.

forrás: parlament.hu

Add Comment

Facebook

Google Plus