A munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményei

Az Országgyűlés a 2012. évi CXLVI. törvény elfogadásával számos adókedvezmény lehetőségét teremtette meg a munkáltatók számára a foglalkoztatás során.

Lássuk melyek ezek az adókedvezmények:

1. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény.

Alapja a bruttó munkabér, és a munkaviszonyból fakadó, a munkáltatót terhelő adóból vehető igénybe. Mértéke legfeljebb (100 e. Ft 14,5%-a) 14.500.-Ft munkavállalónként. A munkáltató valamennyi érintett munkavállalójára külön külön állapítja meg, majd pedig ezek összegeként érvényesíti az adókedvezményt. Lényeges, hogy amennyiben az érintett munkavállaló az adott hónapban csak részben tölt be szakképzettséget nem igénylő munkakört, akkor az adókedvezmény nem érvényesíthető!

2. A 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény.

a) 25 év alatti és legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló adókedvezménye

Alapja a bruttó munkabér, és a munkaviszonyból fakadó, a munkáltatót terhelő adóból vehető igénybe. Mértéke legfeljebb (100 e. Ft 27%-a) 27.000.-Ft munkavállalónként a foglalkoztatás első két évében. A munkavállalónak igazolnia kell a munkáltatónak az adóhatóságtól kikért igazolással, hogy legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik.

b) Az a) pontban foglalt feltétellel nem rendelkező 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló adókedvezménye.

Alapja a bruttó munkabér, és a munkaviszonyból fakadó, a munkáltatót terhelő adóból vehető igénybe. Mértéke legfeljebb (100 e. Ft 14,5%-a) 14.500.-Ft munkavállalónként. Lényeges, hogy a kedvezmény abban a hónapban is teljes hónapra érvényesíthető amikor a 25. életévét betölti illetőleg mikor az 55. életévét betölti.

3. Tartósan álláskereső személyek foglalkoztatása után járó adókedvezmény

Alapja a bruttó munkabér, és a munkaviszonyból fakadó, a munkáltatót terhelő adóból vehető igénybe. Mértéke legfeljebb (100 e. Ft 27%-a) 27.000.-Ft munkavállalónként a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben legfeljebb (100 e. Ft 14,5%-a) 14.500.-Ft.

Tartósan álláskeresőnek az minősül, aki foglakoztatást megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és ebbe az időtartamba a közfoglalkoztatás időtartama nem számít be. Természetesen ez az adókedvezmény is csak abban az esetben vehető igénybe, ha az állami foglalkoztatási szerv a munkavállaló kérelmére ezt igazolja.

4. Az anyasági ellátásokban részesülő munkavállaló foglalkoztatásából fakadó adókedvezmények.

Az anyasági ellátások  a GYED, GYES és a GYET. Lényeges, hogy az adókedvezmény természetesen a GYED alatt nem érvényesíthető, csak utána, a GYES és GYET alatt történő foglalkoztatás során viszont igen.

Alapja a bruttó munkabér, és a munkaviszonyból fakadó, a munkáltatót terhelő adóból vehető igénybe. Mértéke legfeljebb (100 e. Ft 27%-a) 27.000.-Ft munkavállalónként a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben legfeljebb (100 e. Ft 14,5%-a) 14.500.-Ft.

Fontos, hogy jelen adókedvezmény érvényesítésére jogvesztő határidő áll fenn, azaz az anyasági ellátás megszűnésének időpontjától számított 45. hónap végéig de legfeljebb három évig érvényesítheti. Abban az estben, ha több ellátásban részesült, akkor a későbbi megszűnési időpontot kell irányadónak tekinteni. Ezen adókedvezményt is csak kérelemre a megfelelő szerv felé és a szervtől kiadott igazolás után lehet igénybe venni.

Az előbbiekben felsorolt adókedvezmények nem vonhatóak össze a Start Plusz, Start Extra vagy Start Bónusz adókedvezményeivel!

Részmunkaidős foglalkoztatott esetében az adókedvezmény részarányosan vehető igénybe.

 Jogforrás: 2012.évi CXLVI. törvény 2.§-5.§