A munka törvénykönyv újabb módosítása az új Ptk. következtében (törvényjavaslat)

A munka törvénykönyv újabb módosítása az új Ptk. következtében (törvényjavaslat)

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása (törvényjavaslat)

(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

 „(1) A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

 (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.”

 (2) Az Mt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „7. § (1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(2) Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.”

 (3) Az Mt. 5. alcímének címe helyébe a következő cím lép:

 „5. A személyiségi jogok védelme”

 (4) Az Mt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.”

 (5) Az Mt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(4) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.”

 (6) Az Mt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(2) Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot,

 a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor;

b) a 93. § (4) bekezdésében, a 97. § (4) bekezdésében, a 108. § (1) bekezdésében, a 110. § (5) és (6) bekezdésében, a 138. § (4) bekezdésében, 193. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.”

 (7) Az Mt. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

 „(6) Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza,

a) amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti,

b) amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy

c) az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el.

(7) Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta.”

 (8) Az Mt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.”

 (9) Az Mt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

 (10) Az Mt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „28. § (1) A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

 (2) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

 (3) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

 (4) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá megállapodás megkötésére.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

 (6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

 (7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

 (8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.

 (9) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.”

 (11) Az Mt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „30. § A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére e törvény szabályait kell alkalmazni.”

 (12) Az Mt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „31. § A jognyilatkozatra egyebekben, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. 6:4. § és 6:5. §, 6:8. §, 6:11. §, 6:13. §, 6:15–17. §, 6:26.§ és 6:27. §, 6:42. §, 6:46–56. §, 6:62. §, 6:63. § (1)–(3) bekezdése, 6:64–70. §, 6:73. §, 6:77. § és 6:78. §, 6:80. § és 6:81. §, 6:86. § és 6:87.§, 6:102. §, 6:107. §, 6:116–119. §, 6:193-201. §, 6:203–207. §, 6:587. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

 (13) Az Mt. 43. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

 „(3) A felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

 (4) A (3) bekezdés szerinti megállapodást munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése esetén kell írásba foglalni.”

 (14) Az Mt. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.”

 (15) Az Mt. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „160. § A Ptk. 6:47. § szerinti kamat a felek megállapodása alapján jár.”

 (16) Az Mt. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

 „(2) Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető.

 (3) Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a munkavállaló nem vállalhat át.”

 (17) Az Mt. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „172. § (1) A kártérítés összegének számításánál le kell vonni

 a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,

b) amit a jogosult megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

d) amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

 (2) Az elmaradt jövedelem kiszámításánál a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot le kell vonni.”

 (18) Az Mt. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „177. § A kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518-534. §-a szabályait kell alkalmazni.”

 (19) Az Mt. 76. alcímének címe helyébe a következő cím lép:

 „76. A felelősség általános szabályai”

 (20) Az Mt. 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „209. § (1) A vezető munkaszerződése e törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől a (2) bekezdés kivételével eltérhet.

 (2) A vezető munkaszerződése

a) az 55. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában,

b) a 65. § (3) bekezdés a) és b) pontjában,

c) a 113. § (3) bekezdésében,

d) a 127. §-ban, valamint

e) a (3) bekezdésben foglaltaktól nem térhet el.

 (3) A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.

 (4) A vezető munkarendje kötetlen.

 (5) A vezető gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel.

 (6) A vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén  a 84. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően  tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.”

 (21) Az Mt. 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) A cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.”

 (22) Az Mt. 212. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(4) A munkavállalóra a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók, azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére nem kötelezhető.”

 (23) Az Mt. 221. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) A munkavállaló károkozása vagy személyiségi jog sértése esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szembeni igényét e törvény rendelkezései szerint érvényesítheti.”

 (24) Az Mt. 221. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(4) A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.”

 (25) Az Mt. 226. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(1) A munkavállaló károkozása vagy személyiségi jog sértése esetén a szolgáltatás fogadója a munkavállalóval szembeni igényét e törvény rendelkezései szerint érvényesítheti.”

 (26) Az Mt. 226. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(3) A szolgáltatás fogadója részére történő munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért vagy a személyiségi jogai megsértéséért a munkáltató és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.”

 (27) Az Mt. 228. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

 „(5) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–189. §-a irányadó.”

 (28) Az Mt. 229. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

 „(8) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–189. §-a irányadó.”

 (29) Az Mt. 238. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(3) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése.”

 (30) Az Mt. 286. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(2) A bűncselekménnyel okozott

 a) kár megtérítésére vagy

b) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.”

 (31) Az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 (E törvény alkalmazásában)

 „b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa,”

 (32) Az Mt. 294. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

 (E törvény alkalmazásában)

 „j) levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész.”

 (33) Az Mt.

 a) 9. § (2) bekezdésében a „személyhez fűződő joga” szövegrész helyébe a „személyiségi joga”, valamint a „személyhez fűződő jog” szövegrész helyébe „személyiségi jog”,

b) 9. § (3) bekezdés első és második mondatában a „személyhez fűződő jogáról” szövegrész helyébe a „személyiségi jogáról”,

c) 10. § (1) bekezdésében és 56. § (2) bekezdésében a „személyhez fűződő jogát” szövegrész helyébe a „személyiségi jogát”,

d) 59. §-ában az „a 127–133. §-ban” szövegrész helyébe az „a 127–132. §-ban”,

e) 234. § (3) bekezdésében a „személyhez fűződő jogok” szövegrész helyébe „személyiségi jogok”szöveg lép.

Add Comment

Facebook

Google Plus

Cookie (sütik) használata több információ

A Geminus Lux Kft. a lehető legjobb szolgáltatást szeretné nyújtani Önnek. Annak érdekében, hogy a honlapunkat optimálisan használhassa, és mi azt folyamatosan fejleszthessük, cookie-kat (sütiket) használunk. Kérjük a cookiek elfogadását a honlap további használatához.

Bezár